One thought on “Pokolbeli napjaim után”

  1. Faludy picks the story up just where he left it at the end of "My Happy Days in Hell" (one of my all time favourites) and I love this novel for very similar reasons I adored his previous work. After getting out of the labour camp at Recsk in 1953, he goes back to Budapest where he is trying to live under the oppression of the Communist regime until the 1956 uprising. He then manages to flee from the country, and collaborates to a journal with other Hungarian authors as his attempt to protest aga [...]

  2. A „Pokolbéli víg napjaim” minden ízében remekmű. Milyen jól tette Faludy, hogy az első verzió kéziratát a leadási határidő előtti napokban „15-20 oldalanként a kandalló tűzébe dobta”, csak mert nem volt elégedett vele, és inkább újraírta a teljes könyvet. A „Pokolbeli napjaim után” kötetéből formailag sokat elvesz a rengeteg helyesírási hiba, amit – számomra – mégis kompenzálni tudott a szerző stílusa, egyénisége, a könyv tartalma. Míg az el [...]

  3. Az első könyve jobban bejött, sokkal izgalmasabb, mint ez. Ebben rengeteg név szerepel, követhetetlen módon Kiváncsian várom a trilógia befejező kötetét!!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *